28. rész

28. rész

Fura Key? Biszex Key? Mindenképpen dilis Key!

-  Eh? – furán néztem rá. Elfordította a fejét, de még láttam az arcán, hogy kicsit elpirult.

-  Öhmmm, izé… Úgy értettem, hogy… tudod… Megőrjítesz! Össze-vissza rohangálsz, random dolgokat csinálsz, és… kiabálsz, meg… sikítozol… Nem tudom, de mind a te hibád!

Felpattant, és elsétált.

Hát ez hülye…

-  Ya! Key! Hová mész? – kiabáltam utána.

-  Távol tőled! – kiáltott vissza. Mérgesen néztem utána, aztán visszamentem a kunyhóba.

-  Bummie! – keresgélni kezdtem őt. A sarokban volt, a kis rongyradabkáján aludt. – Aigoo, de cuki! – mosolyogtam. – Tudod, Bummie, az apukád nagyon fura. Eléggé… elveszettnek néz ki mostanság. Nem tudom, miért…

Ott maradtam, és vagy egy órán át beszéltem az alvó kiskutyához, amikor felcsapódott az ajtó.

~~~

Key POV

Elég hangosan mentem be a kunyhóba, és próbáltam elkerülni, hogy ránézzek. Egyenesen az ágyamhoz mentem.

Lalala, ne nézz oda. Ne is gondolkodj. Lalalaaa~

-  Szia, Key! – még integetett is, hogy észrevegyem, de úgy tettem, mintha nem is lett volna ott. – Ch… most utál, vagy mi baja…? – motyogta.

Nem bírtam megállni, egy nagyon rövid pillantást vetettem rá – de észrevette, és még el is mosolyodott, majd újra integetve köszönt nekem. Jobbnak láttam, ha inkább észre se veszem őt.

~~~

Minji POV

Key nélkülem ment el vacsorázni. Általában együtt szoktunk menni… Később értem oda, és az egyik sarokban szúrtam ki őt Jaesunnal, a pedo sráccal, akitől régen eléggé féltem.

-  Szia, Key, szia, Jaesun – már vittem a tálcámat, és leültem Jaesun mellé.

-  Szevasz, Minjoon – mosolygott rám. Key meg se nyikkant.

-  Hé, Jaesun, meg tudnád mondani Keynek, hogy épp az imént köszöntem? – suttogtam a fiú fülébe.

-  Öhm… Key, Minjonn köszönt. – Jaesun megveregette Key vállát. Bólintott, és másfelé fordult.

Idegességemben sóhajtottam. Mit csináltam rosszul? Még Jaesun is érezte a feszültséget köztünk.

-  A kaja… nagyon finom… nyami… – Jaesun így próbálta megtörni a feszült hangulatot.

-  Légyszi, kérdezd már meg tőle, hogy mit csináltam rosszul – Jaesunnak mondtam, de már nem törődtem a suttogással.

-  Mondd meg neki, hogy ne beszéljen – szólt Key Jaesunnak.

-  Mondd meg neki, hogy ha akar valamit, mondja az arcomba!

-  Mondd meg neki, hogy ne legyen ilyen idegesítő!

-  Mondd meg neki, hogy…

-  Whoaah, ácsi, skacok! Inkább hagyom, hogy ezt ti ketten lerendezzétek. Hozok még magamnak kaját.

Jaesun elment. Mi ketten az asztalnál maradtunk, de mindketten másfelé néztünk, hogy még csak véletlenül se kelljen megszólalnunk.

-  Befejeztem a kajálást. – Felkaptam a tálcámat, és elvonultam.

Este se sokat beszéltünk egymáshoz. Helyette Bummie-t simogattam az ölemben, és csendesen beszéltem hozzá.

-  Komolyan nem tudom, mi baja van. Olyan, mintha megjött volna neki, vagy valami hasonló… – suttogtam neki.

-  Hallak, idióta.

Vetettem rá egy pillantást, de nem méltattam többre.

-  Még akkor is jobban szeretem, amikor rájön a kangörcs… – mormogtam.

Key hirtelen felült az ágyban. – Mit mondtál?

-  Azt mondtam, hogy még akkor is szimpatikusabb vagy, mint most, amikor rádjön a kangörcs. Még az is jobb, mint hogy tudomást se veszel rólam – keresztbe tettem a kezem, és morcosan néztem rá.

-  EZT MIÉRT NEM MONDTAD KORÁBBAN? – és már vette is le magáról a pulcsiját. –Gyerünk, siess, vekőzz! Csináljuk most azonnal!

Kikerekedtek a szemeim.

-  Y-ya… É-én csak… YAH! – Key lerángatta magáról a pólóját is, és odarohant hozzám. Gyorsan letettem Bummie-t, és már rohantam is volna ki, de megint ő volt a gyorsabb. Elkapott, és lerántott az ágyamra. Körém fonta a karjait, és szorosan magához ölelt. – ÉN NEM ÍGY ÉRTETTEM! – elfogott a pánik. Legutóbb majdnem tényleg megerőszakolt…

-  Nem csinálok semmit. Csak aludjunk. – Behunyta a szemeit. – És ha tovább ficeregsz, halálra nyomorgatlak.

…

-  Nem fázol? Vedd vissza a pólód.

-  Majd te melegen tartasz.

~~~

Key POV

-  Key… nem vagy te véletlenül… biszex? – suttogta.

-  Lehet, hogy az vagyok… vagy talán csak sík idióta vagyok…

Érted.

 .