15. rész

15. rész

Igazság és Karma

-  Felelsz vagy mersz, Minjoon?

Úristen… Ha merek, akkor tuti valami szörnyűséget kérnek tőlem. Ha inkább felelek, akkor… akkor meg ki tudja, mit kérdeznek tőlem?

-  Öh… – ezt nagyon meg fogom bánni – felelek.

-  Tetszik neked Shin Sekyoung? – emelte fel a szemöldökét Jonghyun. Ez meg milyen kérdés? Valami durvábbra számítottam. Hát jó, könnyű kérdés, nekem annál jobb.

-  Uh. Nem…

-  Jó. Akkor ki tetszik?

-  Hé, ez nem fair. Csak egyet lehet kérdezni!

-  Ezaz, Minjoon, akkor ki tetszik? – vigyorgott Key mellettem. Jézusom, ne… ez a szemét…

-  Így van, Wannabe Cute, ki tetszik neked? – már Taemin is beszállt…

-  Valami szexi csaj? – hát persze, hogy Minho is az ő oldalukon áll.

-  Haha… ha… most már pörgessünk… – nem igazán jött be a témaváltásom, ami azt illeti. Jonghyun elvette az üveget. Mégis mit akarnak, mit mondjak? Hogy Jonghyun és Onew tetszik…?

-  Öhm… SNSD.

-  Melyikük? – kérdezte karba tett kézzel Onew. Oké, ezek a srácok tényleg mindenbe beleütik az orrukat.

-  Jessica.

-  Ááá, szóval ő. És miért? – mosolygott bájosan Key.

Vetettem rá egy halálos pillantást és még jól oldalba is böktem. Nem úgy tűnt, mintha nagyon zavarná. Elkapta a kezem és határozottan tartotta.

-  Azért… mert… jól néz ki.

Küszködtem azért, hogy visszakapjam a kezem.

-  Engedj már el – sziszegtem oda neki.

-  Hé, fiúk – nézett Onew-ra és Jonghyunra. – Azt mondtátok, hogy nem szeretitek a hazugokat, igaz? – Oh, nem, nem, nem, ezt nem teheted, te szemét, mocsok Kim Kibum!

A két fiú bólintott, és végre Key is elengedte a kezem.

-  Ez a játék hülyeség. Találjunk ki valami mást.

-  Óóó, csak nem mérges a mi kicsi Minjoonunk? – Key összekócolta a hajam.

Dühösen ránéztem. Éppen amikor már kezdtem volna azt hinni, hogy kedvesebb… akkor visszaváltozott az igazi önmagává…

-  Megyek, lepihenek. Érezzétek jól magatokat. – Azzal elvonultam Key szobájába.

~~~

-  Miért lépett le? – kérdezte Minho.

-  Menstruál, asszem… – vigyorgott gonoszan Key. – Játszatok tovább, megnézem, mit csinál. – Felállt, és a szobája felé indult.

-  Ya! Ya! – kiabált utána Onew. – Ki fog vacsit főzni? YAH!

~~~

Az ágyon ültem Key párnájával a kezemben, és ütögetni kezdtem, hogy levezessem a dühömet.

-  Grr! Hülye bunkó! Aah, dögölj meg!

-  Áúcs. – Felpillantottam, és Key ott állt előttem, és dramatikusan a mellkasát simogatta, mintha tényleg őt ütöttem volna meg.

-  Menj innen – vágtam hozzá a párnát, és elfordultam.

-  Azt ne mondd, hogy mérges vagy – kuncogott.

-  Nem vagyok az! Most menj ki, pihenni akarok. – Lefeküdtem, és az arcomig felhúztam a takarót.

-  Asszem nekem is pihennem kéne. Menj odébb.

Mielőtt leülhetett volna úgy helyezkedtem az ágyon, hogy ne férjen el. A kezeim és a lábaim szétvetettem, és úgy tettem, mint aki alszik.

-  Hé, Minji! – finoman megütötte a karom, de nem foglalkoztam vele. – Esetleg… véletlenül… nem menstruálsz?

A szemeim tágra nyíltak. – YAAH! KIM KIBUM!!! – kiabáltam le a fejét. A többiek mind bejöttek a kis szobába, és azt kérdezgették, mi történt, de Key csak nevetett.

-  Jól vagy? Elég piros az arcod… – kérdezgette Jonghyun és megérintette a homlokom.

~~~

Fogtam néhány újságpapírt és leterítgettem őket a földre. A táskámat is odatettem, az volt a párnám. Látod, Minji, semmi szükséged arra az idiótára. Tökéletesen elleszek a padlón!

-  Biztos vagy benne, hogy nem akarsz az ágyamban aludni? Úgy értem, hogy tök jó meleg… és puha… és… oh, említettem már, hogy meleg? – Gah! Úgy idegesít a hangja! De csak annyit kell tennem, hogy becsukom a szemem, és… alszok… elalszok… elfelejtem, hogy milyen hideg van… helyette valami melegre gondolok… elalszok szépen… Idővel már éreztem is, mintha kezdene melegebb lenni.

Az éjszaka közepén felébredtem arra, hogy pisilnem kell, de aztán valami meleget éreztem a nyakamnál. Megfordultam. Key mellettem feküdt és szorosan magához ölelt. Igazából nem tudom, miért… de annyira nem zavart. Talán már hozzászoktam. De ő inkább aludt a földön velem, minthogy az ágyon legyen? Ez nem normális, én biztos az ágyon aludtam volna a helyében. Oh, jézusom, mindjárt bepisilek!

Próbáltam lehámozni őt magamról, de minél jobban ellöktem magamtól, annál jobban szorított magához.

-  Key. Engedj el – suttogtam. – Key! – még mindig semmi. Oké, elég volt. Te akartad…

Odahajoltam hozzá, kinyitottam a szám, és megharaptam az orrát. Jó keményen.

-  YAAAAH!

Felugrott és eltakarta az orrát. Én persze berohantam a fürdőbe. Hú… azt hittem, felrobban a hólyagom… Hülye Key, megérdemelte.

Amint kiléptem a fürdőszobaajtón felkapott, és az ágyra dobott. Áú! Idióta! Hogy lehet így dobálni egy lányt? Jól le akartam szidni, de mire bármit mondhattam volna, már az ágyon volt, és az egész testével magához szorított.

-  Engedj el, te mocskos perverz! – próbáltam kiszabadítani magam.

-  Ez történik, ha a Mindenható Keyvel szórakozol…

-  Engedj el, vagy sikítok – szóltam rá nyugodt hangon.

-  Gyerünk. Sikíts… ha mersz.

-  KIM KI~

Megcsókolt. Megcsókolt? Igen, megcsókolt!

Nem hagytam, hogy sokáig szórakozzon velem, és hála az égnek végre elengedett, sőt még nevetett is. Mit nevet ez az idióta? Te hülye iugweusghdasdaw! Bosszúból kirúgtam őt az ágyból. A földön végezte, és a fenekére esett.

-  Mi folyik itt? Sikítást hallottam, mindenki jól van? – az ajtó kicsapódott, és egy álmos fejű Onew állt mögötte. Milyen édes! … És most vissza a tárgyhoz.

-  Ehemm, csak… öhmm… itt volt egy patkány… egy naaaagy, perverz patkány! Olyan patkány, amit még az előtt ki kell rugdosni, mielőtt bajt okozna. – Gyilkos szemekkel bámultam Key-re.

-  Oh… oké… majd holnap gondoskodom róla… most visszamegyek – itt ásított egyet – aludni. Jóccakát. – Becsukta az ajtót. Amint Onew eltűnt Key felpattant, de mielőtt sikerült volna neki, újra visszaesett.

-  Basszameg! – sziszegte.

-  Ch… Karma. Jóéjt, köcsög. – Elvettem a takarót, és kényelembe helyeztem magam az ágyon.

 .