2. rész

2. rész

Első éjszaka

Leültem az ágyamra, de ő még mindig csak a könyvét olvasta. Ennyire érdekes lenne?

-  Befejezted a bámulást? – hirtelen a hasára tette a könyvet.

-  Ööö… – Azt se tudtam, mit mondjak.

-  Tök szép bőröd van… – közeledni kezdett felém. – És azok a karok… milyen vékonyak… – a karjaimat is megböködte az ujja hegyével. – Fogadok, hogy a hasad se izmos – kuncogott. Persze, hogy nem izmos a hasam… Ahh, nemár. – Hmm… Vajon tényleg igazi fiú vagy?

NE, NE, NE! Ne találd ki ilyen gyorsan! Nem akarok a suli első napján lebukni! Még a hajam is levágattam a terv érdekében!

-  Csak vicceltem… ch… el ne kezdj már sírni.

Pffúúú…

-  Öhm… merre találom a fürdőt? – egy ajtó felé mutatott. – Kösz.

~~~

Key POV

Elég furi a srác… Túl szép a bőre, hibátlan arca van. Mellette még Taemint is férfinek látom.

A szemem megakadt az ágyon hagyott táskáján. Hehehe, akkor lássuk, mit rejtegetsz, szépfiú…

Elkezdtem átnézni a táskája tartalmát… mindenféle krémek voltak benne. Arcra, kézre, lábra… még külön orra való kréme is volt. Jézusom… Ezeken kívül semmi érdekes nem volt nála. Oh, várjunk csak! Ott van valami!

Ez meg…? Tampon?

-  Ya! Mit turkálsz a cuccaim között? – gyorsan elvette tőlem a tampont és visszadobta a táskába.

-  Haver, minek neked tampon? – tök ciki volt ezt kérdezni tőle.

-  Öh… ch… ez csak a… izé… barátnőimé. Elmentem vele tampont venni, és a táskámban maradt.

-  Barátnőid? – Elég furán néztem rá.

-  Miért, egy srác nem haverkodhat lányokkal?

…

Tényleg elég fura ez a tag…

-  Bazi furi vagy – löktem oda neki, mire tök vicces arcot vágott, majd egy színtelen köszit is odanyögött.

-  HYUNG! – Taemin és Jonghyun rohant be a szobába. – Hyungie, azt hallottam, új szobatársad van!

-  Igen. És?

-  Látni akarom! – vinnyogott a képembe. Oké, felejtsük el, hogy Taemint valaha is férfiasnak láttam.

-  Ő az? – Jonghyun rá mutatott.

-  Ja, sajnos.

-  Ennyire azért nem vagyok szörnyű… – hallottam Minjoon mormogását.

-  De, az vagy – vetettem oda neki dühösen.

-  Annyira cuki! – Jonghyun megcsipkedte az arcát.

-  De nem olyan cuki, mint én! – duzzogott Taemin, mire Minjoon kuncogni kezdett.

-  Ebédidőőő! – Onew sétált be, kezében egy csirkeszárnnyal.

-  Jössz te is? – kérdezte Jonghyun Minjoontól. Bólintott, így mind együtt mentünk az ebédlőbe.

~~~

Minji POV

Azta… Milyen nagy ebédlő! Körbenéztem, de aztán rájöttem, hogy milyen kínos a helyzet – a bent ülő srácok mind eléggé megbámultak, az összes arcán az a tipikus wtf-kifejezés ült.

-  Ne aggódj, nem harapnak – szólt hátra Key a válla fölött.

Elvettem egy tálcát, aztán mikor rám került a sor, a konyhás néni kedvesen rám mosolygott.

-  Extra-adag csirke a csinos fiúnak.

-  YA! És velem mi lesz? – A csirkeszárnyas fiú sértődötten kiáltott fel. A konyhás néni dühösen rá nézett.

-  Köszönöm – mosolyogtam a nénire, és továbbálltam.

-  Nem vagy olyan cuki. – A gomba-frizurájú fiú suttogta oda nekem, miközben elment mellettem.

-  Hé, ne ijesztgesd már – egy fekete hajú srác a másik fejére koppintott. – Szia, Minho vagyok. Ő pedig Taemin – mutatott a válla fölött a másikra.

-  Jonghyun vagyok, az a csirke-mániás pedig Onew. – Jonghyun kezet nyújtott nekem, amit örömmel megráztam.

-  Ide gyertek! – kiabálta Key az ebédlő másik feléből. Nem akartam Key mellé ülni, így a vele szemben lévő helyet választottam.

-  Igazad volt, tényleg tök aranyos – szólt Minho, miközben jobban megnézett.

-  Mondtam – szólt Jonghyun és beleharapott a csirkéjébe.

-  KHMMM! Itt én vagyok a legcukibb! – integetett Taemin.

-  Hé, találjátok ki, mit találtam, a tás… – gyorsan a szájába dugtam egy csirkecombot, mielőtt még megemlíthette volna a tamponokat.

-  Többet kéne enned!

Ellökte magától a kezem.

-  Köszönöm, de nincs szükségem arra, hogy megetessenek! – emelte fel a hangját.

~Aznap este~

Ez volt az első alkalom, hogy nem a saját ágyamban aludtam, szóval elég ciki volt, mivel nem tudtam aludni.

-  Figyu… Holnap körbe tudnál vezetni? – A másik oldalamra fordultam, és láttam, hogy Key a párnájával takarja el az arcát.

-  Igen, csak aludj már. – Elég fáradtnak tűnt a hangja.

-  Nem tudok aludni.

-  Mondd már meg, mi bajod van, ember! Rohadtul hajnali három óra van, és te folyton felébresztesz! Szükségem van az alvásra! – Hozzám vágta a párnáját.

-  Oh… oké. Elnézést. – Behunytam a szemem, és próbáltam elaludni.

~Tíz perccel később~

-  Mikor van a reggeli?

-  HA HOLNAP PANDA SZEMEIM LESZNEK, ESKÜSZÖM, HOGY MEGÖLLEK!

 .